Firenze legtöbb látnivalója a középkori városfalon belül található. Ez a területet 1982-ben lett az UNESCO kulturális Világörökségének része. Az itt található kultikus, reneszánsz sílusjegyeket hordozó épületek zöme a XIV-XVI. században épült.
Dóm tér (Flickr by Rich Gibson)
Dóm tér (Piazza Duomo):
Firenze egyházközpontja a középkortól kezdve. A téren helyet kapott a Dóm Múzeum, a Firenzei Dóm, a Harangtorony és a Keresztelő Szent János-kápolna is.
Itt található Olaszország egyik legnagyobb reneszánsz és barokk szoborgyűjteménye. Ezek a remekművek a világon mindenhol ismert alkotások. Ilyen többek között Donatello Dávidja, Giambologna Merkúrja, Michelangelo részeg Bacchusa és még számtalan híresebbnél híresebb olasz szobor díszíti a múzeum folyosóit és kiállítótermeit.
1294-ben kezdték meg az építését Arnolfo di Cambio, majd később Giotto felügyeletével. 1357-ben az eredeti tervrajzokat kibővítették, és újabb építkezésekbe fogtak. 1420-tól Brunelleschi vette kezébe az irányítást. Ekkor már állt a hosszház és a kupolatér egy része, ő készítette el a kupolát, melynek fesztávolsága meghaladja a 40 m-t, boltozatát úgy tervezték, hogy elbírja saját súlyát, így nem volt szűkség az aláállványozásra. Ennek köszönhetően tágasabb hely maradt a munkások számára, s ez jelentősen megkönnyítette a belső építkezést. 1436-ban szentelték fel. Mai homlokzatát 1887-ben kapta. A dóm 169 m hosszú, 104 m széles, kupolája 107 m magas, belseje bár puritán, falait mégis gyönyörű festmények és síremlékek díszítik.

Bár már 1334-ben készen volt, építése valójában 1387-ben fejeződött be. 84, 7 m méter magas gótikus sílusú, márvánnyal díszített torony, melynek nyugati oldalát Donatello szobrai, többek között a híres Dávid szobor ékesíti, míg déli és északi felén Andrea Pisano és Giotto művei találhatók. A város lakói ezért is nevezik mind a mai napig Giotto tornyának.
Eredetileg Firenze székesegyháza volt. 1100-ban alapították, de csak jóval ezután készült el mai, végleges alakja. A XIV-XV. században cserélték le ajtóit bronzajtókra. Nyolcszögű kupolás, román sílisjegyeket hordozó épület, melynek falait különböző színű márványok díszítik.
Medici Palota
(Flickr by Andrew B47)
Medici-Riccardi Palota:( Palazzo Medici-Riccardi)
1444-1459 között Michelozzo di Bartolomeo kezdte meg építését, Medici Palota néven. Majd ezt az épületet tovább bővítették a 17. század folyamán. Ekkor kapta meg mai nevét. A korai reneszánsz egyik első képviselője. Homlokzata kváderkövekből épült, melynek ékei szépen, alapos gondossággal készített párkányai. Remek lehetőséget nyújt egy könnyed délutáni sétára újszerű, oszlopos és szépen ápolt udvara.
San Lorenzo-bazilika: (Basilica di San Lorenzo):
A templomot 390-ben alapították, de csak 3 évvel később, 393-ban szentelték fel. Az épület leégése után a Medici- család megbízásából 1425-ben Brunelleschi tervei szerint építették újjá. A tervező már nem élhette meg a templom elkészültét, az építkezés alatt meghalt. Tervei szerint alakították ki a régi sekrestye és a templom belső terét is. Homlokzatát Michelangelo művei, míg a régi sekrestyét Donatello művei díszítik.
Az Új Sekrestye (Sagrestia Nuova) és a Fejedelem-kápolna (Capp. dei Principi) a templommal egybe van építve. A kápolnát 1604- ben Matteo Nigetti tervei alapján építették, és a Medici- család nagyhercegeinek temetkezési helyének szánták. A sekrestyét VII. Kelemen pápa megbízásából 1523-1529 között Michelangelo építette a Medici- család mauzóleumaként. Egyszerű, négyszögletes, kupolás építmény, melyben Giuliano és Lorenzo Medici síremléke található. Michelangelo nem fejezte be az építést, de alkotásai még ma is megcsodálhatják a sekrestyébe betérő látogatók.
Signoria tér:( Piazza della Signoria)
A XIII. században alakult ki a tér arculata. Híres szobrok és épületek másolatai díszítik köveit. Eredetileg politikai témájú összejöveteleket tartottak itt. Ide hívták a város népét, ha szavazni kellett, itt tartottak szónoklatokat, de számos ünnepség színhelyéül is szolgált a történelem során. Az azonban egyértelműen kijelenthető, hogy a firenzeiek szemében a politikai élet központja volt, ám mára jelentősége csökkent, funkciója megváltozott. Ma már a turisták közkedvelt nevezetessége. Szebbnél szebb épületegyüttesei mellet éttermei és kávézói vívták ki a turisták szeretetét. Itt tekinthetik meg a nézelődők a városházát, a Neptún-kutat, I. Cosimo lovas szobrát, az Uffizi palotát, az Uffizi képtárat és még számos szobrot és épületet.

Signoria tér (Flickr by loloieg)
1298-ban kezdték meg az építését, de a 94 m magas tornya csak a XV. században nyerte el mai, végleges alakját. Eredetileg a köztársasági kormány székhelye volt, ma ez a várszerű épület a tér egyik ékköve.
Manierista stílusú kút, melyet 1575-ben hoztak létre. Neptunuszról kapta a nevét. A kút felületén a négy tengeri istennő és a tritonok oldalán névadója is feltűnik, mint díszítőelem.
A Signoria tér tér egyik legközkedveltebb nevezetessége, a Neptún-kút mellett áll. 1594-ben egy híres bolognai szobrászművész készítette. I. Cosimo nagyhercegről kapta a nevét és az ő tiszteletére emelték. A szobor névadójának jellemvonásait tükrözi, a lovas délcegen, erőtől duzzadva, magabiztosan üli meg lovát, s így tornyosul az eléje járuló emberek fölé. Tekintete tiszteletparancsolóan fürkészi a messzeséget.

Uffizi palota (Flickr by soleluna)
Uffizi palota:(Palazzo Uffizi)
Építését 1560-ban kezdték, s 1574-ig tartott. A műveletet Vasary kezdeményezte, kormányzati célból. Jelenleg a Nemzeti Könyvtárnak (Biblioteca Nazionale), a Toscanai Központi Archívumnak és az (Uffizi-képtárnak Galleria degli Uffizi) ad otthont. Ez utóbbi a Mediciek művészeti gyűjteményének legtöbb darabját tárja a látogatók figyelmébe. A műemlék páratlan antik szoborgyűjteménnyel és festménykiállítással rendelkezik. Találkozunk itt többek között Botticelli, Leonardo, Michelangelo, Raffaello műveivel, de a kiállított tárgyak között szerepelnek Rembrandt, Rubens és Dürer művei is. A képtár épületét egy folyosó köti össze a Pitti-palotával, ezt az átjárót is használják kiállító teremként.
XV-XVI. században építették ezt a reneszánsz stílusú teret. Itt találjuk I. Ferdinánd nagyherceg lovas szobrát, Az Ártatlanok Kórházát és a Santissima Annunziata-templomot. Ez utóbbi a kórház mellett áll, és 1250-ben alapították.
Gianbologna alkotása, mely a Santissima Annunziata tér közepén áll. Végleges formája 1608-ban készült el Pietro Tocca segítségével. (Az ő nevéhez köthetők a tér két oldalán lévő szökőkutak is.)
A Santissima Annunziata tér dél-nyugati részén helyezkedik el. Brunelleschi tervei alapján 1421-ben készült el. Több stílus jegyei ismerhetők fel külsején és belső is. Sok az ókori formaelem, de az oszlopcsarnokait a reneszánsz jellemzi. Ma a téren álló épületek közül ez volt az első, melyen a reneszánsz stílusjegyeit fedezhettük fel.
Szent Márk tér: (Piazza San Marco)
A téren található a Szent Márk-templom és kolostor, a Firenzei Szent Márk Múzeum és a Szépművészeti Akadémia is.
A templomot 1290-ben alapították, ám a mai formáját a XVI. századi átépítés során nyerte el. Ekkor készítették a híres oltárképét és Pico della Mirandola síremlékét. A templomot egybeépítették a hozzá tartozó kolostorral, a Szent Márk-kolostorral.
A Szent Márk tér keleti oldalán áll. Geológiai, indiai és mineralógiai gyűjteményei nagy elismerést vívtak ki maguknak.
Szent Kereszt tér: (Piazza Santa Croce)
A tér nevét a Szent Keresztről, illetve az erről elnevezett templomról kapta. A XVI. században a lovagi játékoknak adott otthont, később a helyi labdajátékokat rendezték itt. A téren található a híres Dante-szobor, a már említett Szent Kereszt Templom és a Pazzi-kápolna is.
A Pazzi család állítatta Dante dicsőségére, az 5, 8 m-es márványszobor egy 7 m magas állványon áll.
A róla elnevezett Szent Kereszt téren áll, 1442-ben készült el. Mondhatjuk úgy is, hogy ez az épület egyszerre templom, temetkezési hely és múzeum is. Itt nyugszik többek között Dante, Macchiavelli, Michelangelo és még sok firenzei híresség. A falain pedig kiváló művészek képei lógnak.
A Szent Kereszt Templom bejáratával szemben, annak udvarán helyezkedik el a Szent Kereszt téren. A Pazzi-család megbízásából 1420-ban Brunelleschi építette. Megalkotója használta először az "aranymetszés" elméletét. A korai reneszánsz egyik páratlan képviselője. Hatalmas kupolateréhez két oldalról egy-egy harántdongával kialakított térszakasz illeszkedik. Mielőtt belépnénk a kápolna belsejébe egy oszlopos előcsarnok fogad bennünket. A bejárattal szemben, pedig egy négyzet alakú kápolna teszi varázslatossá a díszes, reneszánsz stílusú belső teret.
